Még mielőtt bármibe is bele kezdenék, szeretném megköszönni a nagyon szép hangszert Raber Franznak akitől ajándékba kaptam, nagyon ritkán kap az ember ilyet, és hangszert kapni mindig nagyon nagy boldogság olyannak aki játszik valamelyiken még ha csak hobbiból is. Tehát egy Yamaha SGB1300-TS-ről van szó sorozatszáma szerint 1984 november 2-án készült amit még Franz vett fiatal korában, még Amerikában. Franz később letelepedett nálunk a gitár pedig kint maradt. Hozzám kb egy hete került nagyon boldogan vettem kézbe. A gitár nagyon sokat állt a tokjában, sok helyen főleg húrlábon már lepergett a festék és egy két rozsdafolt is megjelent rajta és persze a mozgásának sem tett jót az állás. Elektronikailag jó állapotban volt potméterek még mindig tisztán működtek viszont a pickup kapcsoló és jack csatlakozó eléggé elöregedett.
 |
| A tokjában húrok nélkül az nap este mikor hozzám került. |
 |
| A húrlábon és a pickup fedélen nyomot hagyott az idő. |
Ezek után még este úgy döntöttem amennyire lehet megpróbálom visszaállítani az eredeti állapotába. Másnap vettem csiszolópapírokat, festéket, kábelt, kapcsolót, jack aljzatot és amit még szükségesnek éreztem. Először is teljesen szét kellet szednem, hogy mindent egyesével le tudjak festeni. Az elektronikát is szétkaptam, a pickupokat kiszedtem és megszabadítottam a tetejétől. Majd csiszolópapír és újrafestés minden apróságra. :)
 |
| Csupaszon, az alkatrészek nyomot hagytak testen szerencsére ez letörölhető volt. |
A festés 3 napig tartott, folyamatában csiszoltam és festettem az alkatrészeket a száradási időket ki kelet várnom, illetve minden alkatrész két réteget kapott.
 |
| Az első réteg szárad a húrlábon, hátérben a satu és alkatrészei. :) |
A száradás sok időbe telt ez alatt az idő alatt újra kötöttem az elektronikát, a pickup kapcsolót egy Les Paul kapcsolóval helyettesítettem ami ugyanúgy 3-állású középen közösítve ugyanazt a feladatot ellátja mint az eredeti. A jack aljzatot lecseréltem, a két potmétert kitakarítottam és újrakábeleztem az egészet. Az elkészült festett alkatrészeket elkezdtem összerakni, a húrláb nem türelmetlen embereknek készült, 12 rugó és 24 csavar működteti a szerkezetet.
 |
| Újrafestve összerakva. |
Szépen bekerültek az alkatrészek a helyükre. Előkerült egy csomag húrkészlet elkezdtem befűzni a húrokat. Első hangolás satuk nélkül. oktáv beállítás a húrlábnál, újabb hangolás, ellenőrzés. Az oktávok a helyén vannak. Most jön a szép része beállítani a tremolót. Finom hangoló csavarok középre (legyen mind két irányba állítási lehetőség), satuk lehúz. Egy húzás a tremoló karon, hangolás ellenőrzés, mászik a hangolás lefelé. Tehát a rugók a másik oldalon nem elég feszesek, ennek utána kell állítani. Ezt még eljátszottam 4-szer mire sikerült beállítani megfelelő erőt, viszont utána már tartotta a hangolást. Összességében elmondható, hogy a 84-es japán Floyd Rose tremoló változat kicsit macerásabb talán mint a mostani Shalerek de jól beállítva szépen teszi a dolgát. Ezzel gyakorlatilag kész voltam a fedő burkolatokat vissza raktam a helyükre és széles mosollyal kapcsoltam be az erősítőt :D
 |
| Az új családtag a tokjában, játékra készen. |
Pár szó a gitárról: a pickup-ok felezhetőek, ez egy pul/push tone potival van megoldva, satus floyd rose treomolós. Az eredeti 84-es hangszedők nagyon szépen szolnak. A gitár japán precizitással van összerakva, még ennyi idő után is semmi nyoma a fa alakváltozásának vagy öregedésének. Egy kitűnő hangszert kaptam köszi még egyszer Franz :).
